Bartók Béla: A fából faragott királyfi
Táncjáték
A mese története szimbolikus értelmű. A Királyfi beleszeret a Királykisasszonyba, ám a Tündér parancsára fellázadó természet nem engedi, hogy találkozzanak. A Királyfi bábut készít, hogy kicsalogassa a Királykisasszonyt a várából, de a lány az igazi Királyfi helyett a fabábbal táncol.
Az erdő királyaként visszatérő Királyfit már szívesen fogadná a Királykisasszony, ám a Királyfi elfordul tőle. A Királykisasszony szégyenében eldobja királyi ékességeit, még gyönyörű haját is levágja – a Királyfi ekkor magához vonja, és együtt indulnak végtelen útjukon.
Balázs Béla A fából faragott királyfi című műve 1912-ben jelent meg a Nyugatban, Bartók Béla egyfelvonásos táncjátékának bemutatója pedig 1917-ben volt a Budapesti Operaházban. Bartók a táncjáték szereplőit a népzene világos körvonalaival rajzolja meg. Romantikus természet- és lélekzenék, groteszk dallamok (fabáb), a mesei hangvételt szolgáló népdalszerű melódiák (pataktánc, botfaragás) segítik a mindenkori koreográfusokat a világ táncszínpadain, hogy korszerű és élvezetes tánckompozíciókat alkothassanak a mesét és a zenét kedvelő kicsik és nagyok számára.
